A szociális igazgatásról és  szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról,  valamint a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete alapján biztosított szociális ellátások ügytípusára vonatkozó általános szabályok:

 

Kérelmek előterjesztése:

A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni.

A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a maga, valamint a vele egy családban, illetve a vele egy háztartásban élő személyek azonosításához szükséges adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, és az adatokra vonatkozó igazolásokat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – csatolja.

 

A kérelem elbírálásához az alábbi dokumentumok szükségesek:

 

A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények, jövedelmi adatok megváltozásáról 15 napon belül kötelesek értesíteni az ellátást megállapító szervet. A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

A havi rendszerességgel nyújtott szociális támogatásokat – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani.

 

Értelmező rendelkezések:

 

Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

 

Közeli hozzátartozó:

a) a házastárs, az élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek,

c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt,

d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a b) és c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér.

 

Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. 

 

Különélő: azon házastársak, akiknek lakcíme különböző.

 

Tartósan beteg: az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

 

Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

 

Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

 

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

 

aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

 

Nem minősül jövedelemnek:

  1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
  2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)–(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
  3. az anyasági támogatás,
  4. a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
  5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
  6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
  7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
  8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
  9.  az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
  10. a szociális szövetkezet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
  11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
  12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor,
  13. az Szjatv. 7. § (1) bekezdés b)–z) pontja szerinti bevétel.

 

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

 

Életvitelszerűség: az a lakcím, ahol az egyén ténylegesen tartózkodik, rendszerint elérhető, ahonnan dolgozni vagy iskolába jár, ahol leggyakrabban tölti éjszakai pihenését.