Az építményadó tárgya, alanya
A helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az előző bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Tárgyi adómentesség, adókedvezmény
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. §-ában felsorolt építményadó mentességen kívül mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló
a) lakás, lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész,
b) üdülő,
c) gépjárműtároló,
amennyiben azt a tulajdoni lapon feltüntetett rendeltetésének megfelelően használják.
A Htv. rendelkezései szerint vállalkozónak minősülő adóalany esetében az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem alkalmazható.
Mentes az adó alól a társasházak, lakásszövetkezetek, garázsfenntartó szövetkezetek és a társasüdülők nem üzleti célt szolgáló közös használatú helyisége és közös használatú területe.
A magánszemély adóalany az adó éves összegéből 50%-os adókedvezményre jogosult.
Az építményadó megfizetése, alapja, mértéke
Az adófizetési kötelezettség az építményre vonatkozó használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik, és annak a félévnek az utolsó napjáig tart, amikor az építmény megszűnik.
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke: