Az építményadó tárgya, alanya
A helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.
A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az előző bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.
Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
Tárgyi adómentesség
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. §-ában felsorolt építményadó mentességen kívül mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló
a) lakás, lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész,
b) üdülő,
c) gépjárműtároló,
amennyiben azt a tulajdoni lapon feltüntetett rendeltetésének megfelelően használják.
A Htv. rendelkezései szerint vállalkozónak minősülő adóalany esetében az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem alkalmazható.
Mentes az adó alól a társasházak, lakásszövetkezetek, garázsfenntartó szövetkezetek és a társasüdülők nem üzleti célt szolgáló közös használatú helyisége és közös használatú területe.
Az építményadó megfizetése, alapja, mértéke
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése (elbontása) esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke:
Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény vonatkozásában a kedvezményes – 200 Ft/m2 – adómérték nem alkalmazható, a használatbavétel utólagos hatósági engedélyezése esetén sem.