A hagyatéki eljárás során a jegyző feladata a leltár felvételéhez szükséges adatok (az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatai, valamint a hagyatékba tartozó vagyon) továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, a tényállást tisztázása. A hagyaték megállapítása és az örökösök részére történő átadása a közjegyző hatásköre.

A hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző

A hagyaték leltározását a jegyző nevében és megbízásából a hagyatéki ügyintéző végzi.

Az eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában az utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti jegyző, illetve közjegyző az illetékes.

A hagyatékot a következő esetekben kell leltározni:

A halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó értesítést és tájékoztatást kap az eljárás megindulásáról az ezzel kapcsolatos teendőkről, nyilatkozattételi kötelezettségéről. A hagyatékkal kapcsolatos nyilatkozatot a kiértesített hozzátartozónak kell szolgáltatnia, de bármelyik öröklésben érdekelt nyilatkozatot tehet. Célszerű annak nyilatkoznia, aki a legtöbb adattal, ténnyel rendelkezik a hagyatéki vagyon és az öröklésre jogosultak adataira vonatkozóan. Hagyatéki leltár felvétele esetén a hagyatéki ügyintéző tájékoztatja a feleket a beszerzett adatokról, a hagyaték tárgyához tartozó ismertté vált vagyontárgyakról. Felhívja tovább a feleket, hogy 8 napon belül jelentsék be, amennyiben a tájékoztatásban foglaltakon felül további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.

Amennyiben az örökhagyó hagyatékát belföldön fekvő ingatlan (pl: lakás, garázs, kert, telek stb.) tulajdoni hányada is képezi, az ingatlan értékéről az illetékes települési önkormányzat jegyzője – megkeresésünk alapján – adó- és értékbizonyítvány állít ki. Az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról az öröklésben érdekeltek tájékoztatást kapnak, az abban foglaltakkal szemben fellebbezéssel élhetnek. A hagyatéki leltár csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után kerül megküldésre a közjegyzőnek. A tényállás tisztázását, a szükséges adatok beszerzését követően kerül sor a hagyatéki leltár elkészítésére, mely mellékleteivel együtt kerül továbbításra az illetékes közjegyző részére. Az eljárás jegyzői szakasza hivatalunkban ezzel lezárul.

 

Amennyiben hagyatéki leltár felvételére nem kerül sor, a hagyatéki eljárás megszüntetésre kerül.

 

Öröklési bizonyítvány:

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag örökösi minőségük igazolása szükséges, öröklési bizonyítvány kiállítását kérhetik.

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző az öröklési rendet öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg. Kiállításának akkor van helye, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt. Az öröklési bizonyítvány kiállítására vonatkozó igényt a hagyatéki leltár felvételéről szóló nyilatkozatban lehet megtenni.

 

Póthagyatéki eljárás:

Póthagyatéki eljárás lefolytatására akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárás (alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy kérelemre indul, és ez esetben az eljárást kezdeményező félnek igazolnia kell a halálozás tényét, és a hagyatéki vagyon meglétét.