Hatályos országos jogi anyagok:

• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairólszóló 2023. évi CIII. törvény
• az adóigazgatási rendtartásról 2017. évi CLI. törvény
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
• az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
• a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény
• a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
• 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
• 8/2018. (III. 19.) NGM rendelet az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól

 Helyi rendeletek:

• Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2015. (IX.25.) számú rendelete az építményadóról (https://or.njt.hu/eli/726467/r/2015/28)

• Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2015. (IX.25.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról (https://or.njt.hu/eli/726467/r/2015/27)

• Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2012. (XI.30) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (https://or.njt.hu/eli/726467/r/2012/26)

• Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (IX. 25.) számú rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó díjkedvezményről, eljárási adatszolgáltatási szabályokról. (https://or.njt.hu/eli/726467/r/2015/29)

 A helyi adókról általában:

Az önkormányzat képviselőtestületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendeletek útján, a helyi adóztatást szabályozza. Magyarország Alaptörvénye és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénye biztosítja az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy a törvényben meghatározott keretek között helyi adókat vezethessenek be. E szabályozás szervesen illeszkedik az Európa Tanács által 1985. évben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Kartájához, mely deklarálta a helyi adóztatás jogát.

 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely alapján az önkormányzat szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében - törvényi keretek között - él-e és ha igen, milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. Az önkormányzati autonómia továbbra is meghatározó garanciája az önkormányzati vagyon és a kiszámítható pénzügyi stabilitás.

Az önkormányzati adóhatóság által beszedett önkormányzati adók évről évre tervezhető és biztos bevételi forrást jelentenek. A helyi adóztatás az önkormányzat kezében olyan lehetőség, amely a helyi vagyoni érdekeltséghez, a kommunális fejlesztésekhez, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a lakosság mellett, a vállalkozó (gazdálkodó) szféra egésze adóztatható legyen.

A helyi adózás struktúrája négy fő rendszerelemre épül:

• a vagyoni típusú adók
• a kommunális jellegű adók
• a helyi iparűzési adó
• valamint települési adók.

A Htv. és - a keretszabályozásából eredően -  az arra épülő önkormányzati rendeletek biztosítják az önkormányzat helyi adókivetési jogát. Az önkormányzat kizárólagos joga, hogy a Htv.-ben meghatározott adóalanyok és adótárgyak tekintetében

• helyi adókat, vagy azok valamelyikét bevezesse,
• települési adókat vezessen be,
• a már bevezetett helyi, vagy települési adót a következő évre módosítsa, avagy
• hatályon kívül helyezze.  

A döntési autonómiából eredően, az önkormányzat határozza meg:

• az adó bevezetésének időpontját és
• időtartamát, valamint
• a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel az adó mértékét.  

Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza, - többek között - hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének, valamint, ha adómentességet, vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, illetve az adóalany hátrányára nem változtathatja meg.

2005. évtől az alkotmányos mozgástér bővítése érdekében a törvény az építményadóban, az idegenforgalmi adóban stb., azaz a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetén lehetővé tette, hogy a rögzített felső mértéktől az önkormányzat az infláció követésével eltérjen. Az adó mértékét a Htv.-ben meghatározott felső határokra indexálja a törvényalkotó.

Az említett adónemekben az adómaximum 2026. január 1-jétől a következőképpen alakul:

A fenti adónemekben az adó mértéke 2026. január 1-jétől Tiszaújvárosban a következő:

*2026. évben Tiszaújvárosban ezen adónemekben nem kell adózni!